A MAGYARORSZÁGI BÁBSZÍNHÁZAK XII. TALÁLKOZÓJA. 2014. OKTÓBER 15-19.

Bábszínházak 2014

Bábszínházak 2014

Ciróka Bábszínház

2014. szeptember 24. - kölyökidő

Hamupipőke

w47jpg_5360fe699f293.jpg

 

Ismertető és képgaléria a ciróka.hu oldalon

Hamupipőke a legismertebb, legnépszerűbb, legtöbbször játszott mesék egyike. Talán nincs olyan gyerek, aki ne ismerné az árva lány történetét, akit igazságtalanul kihasznál mostohája, és aki végül mégis elnyeri a királyfi kegyeit. Hamupipőkét a mostoha körülmények az élet sötét oldalával ismertetik meg:  ebben az ócska, reménytelen világban csak a csoda segíthet, vagy az, hogy hiszünk benne, képesek vagyunk legyőzni ezeket a körülményeket, és hiszünk abban, hogy belső értékeink alapján értékel a világ.
Az előadás kidobásra ítélt tárgyak (csomagolópapír, kályhacső, nejlonzsák stb.) játékában elevenedik meg, melyek a gyermekek szeme láttára születnek meg, lényegülnek át. Nem készen kapott, kidolgozott báb-emberkéket lát a néző, hanem használton kívüli tárgyakat, amelyek csak akkor tudnak igazán életre kelni, ha a gyermek-néző a lelkükbe lát képzelete segítségével.

Író: Gimesi Dóra

Tervező: Mátravölgyi Ákos

Zeneszerző: Monori András

Koreográfus: Gyevi Bíró Eszter

Rendező: Vidovszky György

Játsszák: Nyirkó Krisztina, Szörényi Júlia, Makra Viktória m.v., Ivanics Tamás, Fülöp József

Az előadást 7 éven felülieknek ajánljuk

 Kritika a 7óra7 oldaláról

 Kritika a baon.hu oldalán

Kritika a Spiritusz Portálon

 Fotógaléria Vidovszky György rendező blogjában

 w45jpg_5360fa31beeaf.jpg

 

 Bemutatásra kerül: 2014. október 18. 18:00 / Ciróka Bábszínház - Nagyterem/

MárkusZínház

Grand Hotel

941248_768775206512629_6050130461916893422_n.jpg

Ismertető   a MárkusZínház oldalán

Az előadást Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regénye
nyomán írta Szabó Attila és Vajda Zsuzsanna

Ez az előadás az irodalom, a képzőművészet és a színház sajátos találkozási pontja kíván lenni. Megidézzük azt a kávéházi hangulatot, ahol P. Howard vetette papírra a regényeit. Mire a néző észbe kap, már egy szingapúri hotel nappalijában találja magát, ahol egy rejtelmes kór ütötte fel a fejét. …… Halk zongoraszó. – Remélem, kedves néző, érzi már a végzetét, sejti, álma hogy törik most szerteszét? - Énekli Odett Dufleur a karzatról és mosolyog … Az író úr diktál, Szidónia gépel…. és a közönség előtt feltárul egy hátborzongató, kegyetlen gyilkosság és a szerelmek sorozata. Felborul a rend. Már nem tudni, hogy az író gondolatai , vagy a szereplők írják a történetet. ..A kiadó pedig türelmetlenül várja a regény kéziratát. Szidónia retteg: ha nem készül el a regény, Jenő úr légiósnak megy Afrikába.

Az író szerepében: Pilári Gábor
Szidónia, a gépírónők gyöngyszeme: Vajda Zsuzsanna
Odett Dufleur, aki dalban beszéli el történeteit: Pilári Lili Eszter

A zongoránál Csernák Z. Samu játszik, az előadás zeneszerzője.

Szabó D. Kornél játszik a bőgő húrjaival.

Pilári Áron ütős hangszereivel kíséri az előadást.

Az elhangzó dalok szövegét Szabó Attila írta

Báb, díszlet és jelmez dolgában minden Grosschmid Erik tervei szerint történik

Ajánlott életkor: 16+

 

Bemutatásra kerül: 2014. október 18. 16:00 /Kelemen László Kamaraszínház/

 

 

 

Csodamalom Bábszínház

Világszép nádszálkisasszony

vilagszep1-1.jpg

A Világszép Nádszálkisasszony az egyik legegyszerűbb és mégis legérdekesebb szerkezetű mese. Olyan, mintha egy társasjátékban lennénk, már csak a dobókocka hiányzik. Hősünk végigmegy egy pályán, amelynek állomásai látszólag következetlenül jönnek egymás után. Magasból mélybe, mélyből magasba, kintről be, bentről ki - az adott pálya teljesítése után megnyílik a következő szint, ahol szintén meg kell felelni. A végén eljutunk a nádszálban ülő kisasszonyig és az első szerelmes csókig - és vége. Gondolkodunk. Vajon tényleg ilyen egyszerű volna ez a mese?

Szerző: Szálinger Balázs

Tervező: Oláh Tímea

Zeneszerző: Márkos Albert

Rendező: Bereczki Csilla

Szereplők: Heiszmann Ildikó, Kulcsár Laura,Tari Edit,

Károlyi Szabolcs, Lukács Gábor

Ajánlott életkor: 5 éves kortól

 

Bemutatásra kerül: 2014. október 18. 14:00 / Ciróka Bábszínház - Nagyterem/

 

Napsugár Bábszínház

Pocakmese

MG_4904.jpg

A Napsugár Bábszínház ismertetője

Az ember gyereke sok mindent elfelejt, amire megszületik. Például, hogy odabent az anyapocakban, valahol az Óperenciás magzatóceán közepén nem is voltunk annyira magányosak. Volt ott barátság, csalódás, és rengeteg felfedezni való titok. Mesénk hőse orrát a pocakfalhoz szorítva nézi a kinti világ odapacsmagolt foltjait, és közben arról ábrándozik, milyen lesz majd megszületni…

ÍRÓ: Szabó Attila

DÍSZLET- BÁBTERVEZŐ: Rofusz Kinga

KOREOGRÁFUS: Juhász Anikó

ZENE: Kiss Erzsi

JÁTSSZÁK: Balázs Csongor, Soós Emőke, Szőts Orsi

RENDEZŐ: Bartal Kiss Rita

Előadásunkat 5 éves kortól ajánljuk.

szabo-attila-pocakmese.jpg

Both Gabi irása A könyvről

A hír6.hu ajánlója


40126_img_6343_large_normal.jpg

 

Bemutatásra kerül: 2014. október 18. 11:00 / Kelemen László Kamaraszínház/

 

Budapest Bábszínház

Tíz emelet boldogság
A Mesebolt Bábszínházzal közös előadás

hannus.jpg

Ismertető a Budapest Bábszínház oldalán

A mi óriás hőseink szerelmesek, ami rengeteg kalamajkához vezet. Óriási nevetések és óriási könnycseppek kísérik történetüket. Szerelmes házakban lakni nem mindig kényelmes dolog, hiszen rengeteg váratlan esemény történhet a lakókkal. Vajon egymásra talál - e Jankó, az óriásfiú, és Etelka az óráslány. Nem lesz könnyű, de hátha...

Író: Gimesi Dóra
Színpadi adaptáció: Veres András
Díszlet: Grosschmid Erik
Báb: Bartal Kiss Rita
Zene: Teszárek Csaba
Asszisztens: Kalmár Éva
Rendező: Kovács Petra Eszter

Játssza: 
Hannus Zoltán

ajánló

ITT olvasható Gimesi Dóra  meséje a szerelmes tízemeletesekről

Kritika a revizor oldalán

Bemutatásra kerül: 2014. október 18. 09:30 / Ciróka Bábszínház - Nagyterem/

 

Mesebolt Bábszínház

BALTASAR ESPINOSA utolsó üdülése és üdvözülése

 

passiójáték felnőtteknek Jorge Luis Borges novellája nyomán

A Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója


mrseb.jpg
„„Surdi audite; et caeci, intuemini ad videndum.

Ó ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!”

Halljátok és nézzétek emberek, mi történt Junin városában!

Tervező: Boráros Szilárd

Zeneszerző: Andrej Kalinka

Dramaturg: Gertrud Mária Korpič

Írta és rendezte: Ondrej Spišák

Szereplők: Császár Erika, Dénes Emőke, Guary Szandra, Hannus Zoltán mv./Janicsek Péter mv., Kovács Bálint, Kőmíves Csongor, Lehőcz Zsuzsa, Takács Dániel

ajánló

 

Bemutatásra kerül: 2014. október 17:00 20:00 / Piarista Gimnázium udvara/

 Az előadás ismertetője a Mesebolt Bábszínház oldalán

 2010-ben indítottunk útjára egy szakrális sorozatot, melynek két előadása már elkészült (2010: Világnak világa - misztériumjáték; 2012: Akárki - moralitásjáték). A záró, harmadik előadás természetesen egy passiójáték lesz.
Az argentin származású költő-novellista Jorge Luis Borges a 20. századi dél-amerikai irodalom egyik legmarkánsabb alkotója, napjaink irodalmának egyik legtöbbet idézett alakja. Versei, novellái, esszéi egyaránt mérföldkőnek számítanak napjaink irodalmában. Egyik meghatározó, hátborzongató műve a Márk evangéliuma című - mindössze néhány oldal terjedelmű novella. Ez az alapja új passiójátékunknak. 
Az előadás alkotói az európai színházi szakma elismert egyéniségei. A tervező Boráros Szilárd, akivel hosszú évek óta nagyon szoros a kapcsolatunk, sok sikeres előadásunk látványvilágát ő álmodta meg. A zeneszerző Andrej Kalinka, egy szlovák alkotó, az utcaszínházi-utcazenészi műfaj kiváló képviselője. A rendező a nyitrai színház vezetője, Ondrej Spisak, akit Európa e minden országában szívesen látnak, jelentős nemzetközi sikereket ért el. Az elmúlt évadban például az általa rendezett produkció kapta Lengyelországban a legjobb előadásnak járó elismerést

Bóbita Bábszínház

A kis hableány

5609.jpg

Ismertető a Bóbita Bábszínház oldalán

„A hableány embert nem szerethet,
az ember halnak néz, és megvet,
farkúszónk van, nincsen lábunk,
szépen csak a vízben járunk,
nincsen hangunk, hogy beszéljünk,
nincsen könnyünk, mivel sírjunk,
mindenünk van, s nincsen semmink…”

A kis hableány és a királyfi szerelmének szívszorító története az anderseni mesevilág egyik legfényesebb gyöngyszeme, a beteljesületlen szerelem örök jelképe. A víz alatt felnövő és a szárazföldi világáról mit sem tudó hableány önfeláldozása kerül itt ellentétbe az emberi gyarlósággal, önzéssel. Egy nemesebb világból származó lény számára a parton élők bizony érthetetlenek. A tenger mélyéről nézve sajnos nem mindig vagyunk vonzóak mi, emberek. A költői mese színpadi változatából nem hiányzik azonban a humor és a játékosság sem. Olyan ez a történet, mint a világunk: szép, néha szomorú, néha mókás, és talán szerethető is…

Hans Christian Andersen meséje nyomán bábszínpadra írta: Zalán Tibor
Tervezte: Grosschmid Erik (Blattner-díjas)
Zenéjét szerezte: Rozs Tamás
Rendezte: Veres András (Blattner-díjas)
Játsszák: Bogárdi Aliz, Czéh Dániel 
Zenész: Bodor Tibor Teskó m.v.

6 éves kortól ajánlják

Fotógaléria a Bóbita oldalán

Bemutatásra kerül: 2014. október 17. 17:00 / Ciróka Bábszínház - Nagyterem/

 

Kolibri Színház

Szentivánéji álom

szentivaneji-alom-474-279-37373.jpg

Ismertető a Kolibri Színház honlapján

zenés-bábos Shakespeare-mesejáték Mendelssohn zenéjével

Sok felnőtt írt már Shakespeare drámáiból mesét, mert hitt abban, hogy a gyerekek is szeretni fogják. A Szentivánéji álom eredetileg is tündérmese. A cselekményt tündérek bonyolítják: éjszaka összekeverik a szerelmeseket, szamárrá változtatnak egy mesterembert, de másnap mindent rendbe hoznak, hogy három pár együtt ünnepelhesse az esküvőjét. Nálunk a mesteremberek játsszák el a mese összes szerepét. Emberek és bábok, tündérek, királyok, királynők, és szerelmesek kelnek életre a terepasztalon, a színpadon és a vetítővásznon. Az előadásban megszólal Mendelssohn Nászindulója és a kísérőzene, amit a Szentivánéji álomhoz írt.

 

Fordította: Nádasdy Ádám

Bábszínpadra írta: Fábri Péter

Zenei vezető: Bornai Szilveszter

Zongorán közreműködik: Bizják Dóra

Díszlet, jelmez: Orosz Klaudia

A rendező munkatársa: Horváth Csilla

Rendező: Novák János

Játsszák::Bodnár Zoltán, Erdei Juli, Megyes Melinda, Ruszina Szabolcs, Tisza Bea, Tóth József

Ajánlott életkor: 8 éves kortól

 

Bemutatásra kerül: 2014. október 17.  14:00  /Kelemen László Kamaraszínház/

Fekete Dávid

TÖRÖKVÉSZ VITÉZ avagy Vitéz László és a törökök

feketedavid.jpg

„Réges régen, hajdanában, mikoron még a török uraskodott a kicsi Magyarországon, élt egy legény, kit csak úgy emlegettek, hogy a Törökvész Vitéz. Bizony még az öreg ördög is kéthetes búskomorságba esett, ha meglátta vitézünk piros sipkás kobakját dalolva közeledni. Mert jaj volt annak, aki valamely gonosz fondorlat elkövetésén mesterkedve találkozott az igazságosság hétmázsás pofonjaival. Tréfás történet, melyben minden és mindenki a helyére kerül, no meg kiderül, hogy mióta tud a magyar nyugodtan aludni…”
Pierrot díj 2013. (legjobb utcaszínházi előadás)

Írta, játssza, rendezte: Fekete Dávid

A bábokat tervezte, és készítette: Majoros Gyula és Fekete Anetta

A Bábszínházak Találkozóján készült felvétel

ajánló:

Bemutatásra kerül: 2014. október 17. 10:30 és 11:00  / Ruszt József Stúdiószínház/

A Heves Megyei Tükör oldaláról: 

A legjobb utcaszínházi előadásért járó Pierrot-díjat vehette át nemrég Fekete Dávid, az egri Harlekin Bábszínház társulatának tagja. A fiatal bábszínész Nyíregyházán, a Vidor Fesztiválon nyerte el a rangos elismerést a Törökvész Vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című produkciójával. Dávid tavaly érkezett Egerbe, azzal a felkiáltással, hogy a megújult társulattal az ország legjobb bábszínházát kell létrehozni.

Egy kellemetlen osztályfőnök is lehet a siker kulcsa. Fekete Dávid legalábbis neki „köszönheti”, hogy az angol-finn tagozatról a sok hiányzás miatt átkerült a drámatagozatra középiskolában, ahol aztán ott is ragadt. Egyenes út vezetett a helyi színházba, különféle mellékszerepekbe, és 2005-ben már a Vojtina Bábszínházban játszott. Sosem érdekelte a „rendes” színészet, mindig az alternatív művészetek vonzották, táncosként pedig könnyű volt a bábszínészet.
„Aki a saját testét tudatosan képes mozgatni, egy tárgy életre keltésével is egyszerűbben boldogul” - mondja. A tánc ma már csak hobbi, az utcaszínház, vásári bábjáték az ő világa, hamarosan pedig végzettséget is szerez a hivatásához, felvételt nyert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábszínész szakára. Egerbe tavaly, a Harlekin Bábszínház társulatának újraszervezésekor hívták, ő pedig szívesen jött.
”Egy feltételem volt, azt mondtam, vagy megcsináljuk az ország legjobb bábszínházát, vagy nincs itt keresnivalóm! Jó csapat jött össze, a feltételem egyre inkább teljesülni látszik, ezt mutatják a társulat szaporodó szakmai díjai. Az igazi elismerés persze a nézőszám növekedése lesz.”
Fekete Dávid most leginkább Vitéz László alakjáról ismert, a Törökvészt maga írta, rendezte és játssza is. Sokat tanult Kemény Henrik és Pályi János játékából, de a klasszikus dramaturgiára saját történetet épít. A hagyományos vásári bemutatókon először a felnőttek figyelnek fel a bunkósbotos régi ismerősre, akinek történetén aztán az egész család önfeledten nevethet. A hagyományok mellett azonban az új igényekre is figyelni kell.
„Változik a világ, változnak a gyerekek! Bár Vitéz László figurája évszázadok óta bevált recept, a palacsintasütő és a török sokszor már nem elég a jó előadáshoz. Tervezek egy produkciót Vitéz László a világ végén címmel, amelyben hősünk zombikat, terminátorokat és ufókat fog csépelni!”
Dávid könnyen teszteli az ötleteit: 3 és 2 éves féltestvérei szívesen nyúzzák Dávidot otthoni szereplésért. Saját gyereke még nincs, de nemsokára családot alapít kedvesével, aki Egerbe is követte.
„A Pierrot-díj megtiszteltetés, de csak egy állomás. Szeretném én is évtizedekig játszani Vitéz László történeteit, csakúgy, mint példaképem, „Heni bácsi”, azaz Kemény Henrik. Vitéz László a magyar néphagyomány része, de mindig az aktuális kor görbe tükre, legyen az ellenség török, vagy ufó…”

Vásári szalmaháború
„A vásári bábjáték műfajában az a jó, ha hangzavar van a nézőtéren. Egyszer egy szalmabálákkal kirakott ugrálóvár közepén játszottam, körülvéve gyerekekkel. Az egyik szereplő annyira unszimpatikus volt a számukra, hogy elkezdték szalmával dobálni, úgy éreztem, elszabadult a pokol. Bevallom, menekülőre fogtam, tíz perc alatt lezavartam az előadást. Ma már rutinosabban kezelem az ilyen helyzeteket. „
Névjegy:
Fekete Dávid
Született: Debrecen, 1985.06.06.
2005-2010 Vojtina Bábszínház, Debrecen
2010-2011 Gyilkosság a Vacsorán, gasztroszínház, Budapest
2012. augusztus – Harlekin Bábszínház, bábszínész
Elismerések:
Pierrot-díj (2006, 2009, 2013)

Forrás: Heves Megyei Tükör 6. szám

Harlekin Bábszínház

FENN ÉS LENN, avagy cirkusz minden 

2554215_813_9125.jpg

Egy érzékeny lány elszökik otthonról, mert úgy érzi, valami nagyon hiányzik az életéből. Talán a zene, vagy csupán egyszer részt kíván venni valami különösben. Betéved a cirkuszi mutatványosok közé és ez teljesen megváltoztatja életét. Megtanulja mit jelent lélekvesztő gyakorlatok között művészi szinten kifejezni önmagát, miközben a Harlekin Bábszínház társulata lenyűgözi a tisztelt publikumot mutatványaival és soha nem látott produkcióival!


Szereplők:

Fiatal mágus - Fekete Dávid,
Öreg bohóc - Kosznovszky Márton,
Lány - Soó Gyöngyvér,
Két bohóc - Matolcsy Gábor és Vitányi-Juhász István,
Ikrek - Bencze Mónika és Szűcs Réka,
Idomárnő - Mészáros Pancsa

 

A társulat ötletei alapján írta: Szőke Andrea

Dramaturg: Éry-Kovács András

Cirkusz koncepció: Fekete Dávid

Báb-és díszlettervező: Csonka Erzsébet,

Zene: Fekete Dávid és Németh János

Társrendező: Fekete Dávid

Rendező: Éry-Kovács András

Egy középiskolás fiú a „Fent és lent, avagy színház minden” produkció megtekintése után azt mondta, „csak eljönni nehéz idáig, ám itt lenni már fantasztikus.”

Ajánló

Interjú az igazgató rendezővel a 168ora.hu oldalán

 Bemutatásra kerül: 2014. október 16. 18:00  / Ciróka Bábszínház - Nagyterem/

süti beállítások módosítása