2014. október 18.
szombat
szombat
Ma már kicsit mindenki fáradt, de a jó előadások sokat segítettek, hogy jobb kedvre derüljünk. Az időjárásra sem lehet panasz. Csodás őszi nap, a szabadtéri programoknak szerencséjük van, voltak is sokan.
Mindjárt egy gyöngyszemmel kezdődött a mai nap. Gimesi Dóra meséjét a két szerelmes tizemeletesről Hannus Zoltán játszotta el. Az előadás tele ötletekkel, A bábos szakma nagyágyúi dogoztak a fiatal rendező Kovács Petra Eszter keze alá. / Író: Gimesi Dóra, színpadi adaptáció: Veres András, díszlet: Grosschmid Erik, báb: Bartal Kiss Rita, zene: Teszárek Csaba. Mindemellett ez egy nagyszerű színész, Hannus Zoltán jutalomjátéka volt.
És ha a jövőbe nézünk, majd holnap megkapja Zoltán a Bábművész Szövetség elismerő díját az itt nyújtott teljesítményéért /Nem látok a jövőbe - sajnos - ezt utólag írom ide, hogy aki csak ezt a lapot olvassa az is tudja/
Érdekes téma, a születés előtti időt bemutatni. Ahogy ez most itt sikerül sokaknak tetszett, az alkotók is nagyon hisznek benne. Én nem szerettem, mert nekem "káposzta mese" jellege volt. A szakmai tanácskozás is sok vitára okot adó dolgot talált a születés előtti világ ilyetén megjelenítésében. Különben Bartal Kiss Ritához méltó igényességgel, szépséggel került a színpadra a történet..
Klasszikus mese feldolgozás, Sok vitát váltott ki, talán a fáradtság is tette, hogy igazán nem aratott sikert. vagy talán hogy sok, sokkal jobbal kényeztet minket a fesztivál.
Az egyik olyan előadás, amit nagyon vártunk. A Vesztegzár a Grand Hotelben c. Rejtő regény inspirálására létrejött játék. Én is nagyon vártam és izgultam Rejtő rajongóként. És nem kellett csalódni Piláriékban most se. Valami különleges. Szellemes, remek, ahogy a sík bábokat használják, a tárgyakat mozgatják, maguk is néha bábként mozognak. A szakmai is lelkes volt, bár megjegyezték, hogy a második rész még nincs készen igazán, kicsit leül. Ahogy a videó riportban Pilári Gábor és Vajda Zsuzsa elmondta egy ilyen magán - családi színházban az a jó a hivatalosakkal szemben, hogy itt nincs bemutató meg próbaidőszak, hanem a darab készültségének szintjén elkezdik bemutatni, és ahogy a közönség reagál, változtatnak, csiszolnak. A darab mindig friss marad, s ha valaki egy év múlva újra megnézi örül, mert majdnemhogy újabb darabot lát.
18:00
Nahát ez! Totál kiütés, Vidovszky már megint elkapott valamit. Először mikor láttam, hogy kukák, meg nylonok, szemetek annak a színpadon, dühösen azt gondoltam, biztos valamelyik hulladékgyűjtő cég fizette az előadást. De kérem nem, ennek itt filozófiája van, és olyan erős hatás éri a nézőt, amit ritkán tapasztal.
Az is nagyon érdekes, hogy Gimesi Dóra / már megint :)/ meséjét nem régen bemutatta a Vojtina Bábszínház egy egészen más, mesésen jelmezes, kicsit operett pamfletes, szellemesen vidám feldolgozásban. Nagyon dicsértem azt is annak idején. ITT De ez, a Cirókában játszott Hamupipőke mindent felülír. Na ez az, amit meg kell nézni.
Hahó tévék! gyöngyszemekről beszélek, hát miért nem jöttök és veszitek fel? Persze meg se nézitek. MI rögzítettük egy kamerával, és aki egy kicsit is ért a szakmához tudja, hogy ehhez 5 kamera kell és hangmérnök! Mert például amit a behangolt csövekkel művelnek élő zenét varázsolva a csövekből, kukákból, zacskókból. Hú de jó volt látni!
ízelítő az ízelítőből
Író: Gimesi Dóra Tervező: Mátravölgyi Ákos Zeneszerző: Monori András Koreográfus: Gyevi Bíró Eszter Rendező: Vidovszky György Játsszák: Nyirkó Krisztina, Szörényi Júlia, Makra Viktória m.v., Ivanics Tamás, Fülöp József
