A Hamupipőke a legismertebb, legnépszerűbb, legtöbbször játszott mesék egyike. Talán nincs olyan gyerek, aki ne ismerné az árva lány történetét, akit igazságtalanul kihasznál mostohája, és aki végül mégis elnyeri a királyfi kegyeit. Hamupipőkét a mostoha körülmények az élet sötét oldalával ismertetik meg: ebben az ócska, reménytelen világban csak a csoda segíthet, vagy az, hogy hiszünk benne, képesek vagyunk legyőzni ezeket a körülményeket, és hiszünk abban, hogy belső értékeink alapján értékel a világ. Az előadás kidobásra ítélt tárgyak (csomagolópapír, kályhacső, nejlonzsák stb.) játékában elevenedik meg, melyek a gyermekek szeme láttára születnek meg, lényegülnek át. Nem készen kapott, kidolgozott báb-emberkéket lát a néző, hanem használton kívüli tárgyakat, amelyek csak akkor tudnak igazán életre kelni, ha a gyermek-néző a lelkükbe lát képzelete segítségével.
Író: Gimesi Dóra
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Zeneszerző: Monori András
Koreográfus: Gyevi Bíró Eszter
Rendező: Vidovszky György
Játsszák: Nyirkó Krisztina, Szörényi Júlia, Makra Viktória m.v., Ivanics Tamás, Fülöp József
Az előadást Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regénye nyomán írta Szabó Attila és Vajda Zsuzsanna
Ez az előadás az irodalom, a képzőművészet és a színház sajátos találkozási pontja kíván lenni. Megidézzük azt a kávéházi hangulatot, ahol P. Howard vetette papírra a regényeit. Mire a néző észbe kap, már egy szingapúri hotel nappalijában találja magát, ahol egy rejtelmes kór ütötte fel a fejét. …… Halk zongoraszó. – Remélem, kedves néző, érzi már a végzetét, sejti, álma hogy törik most szerteszét? - Énekli Odett Dufleur a karzatról és mosolyog … Az író úr diktál, Szidónia gépel…. és a közönség előtt feltárul egy hátborzongató, kegyetlen gyilkosság és a szerelmek sorozata. Felborul a rend. Már nem tudni, hogy az író gondolatai , vagy a szereplők írják a történetet. ..A kiadó pedig türelmetlenül várja a regény kéziratát. Szidónia retteg: ha nem készül el a regény, Jenő úr légiósnak megy Afrikába.
Az író szerepében: Pilári Gábor Szidónia, a gépírónők gyöngyszeme: Vajda Zsuzsanna Odett Dufleur, aki dalban beszéli el történeteit: Pilári Lili Eszter
A zongoránál Csernák Z. Samu játszik, az előadás zeneszerzője.
Szabó D. Kornél játszik a bőgő húrjaival.
Pilári Áron ütős hangszereivel kíséri az előadást.
Az elhangzó dalok szövegét Szabó Attila írta
Báb, díszlet és jelmez dolgában minden Grosschmid Erik tervei szerint történik
Ajánlott életkor: 16+
Bemutatásra kerül: 2014. október 18. 16:00 /Kelemen László Kamaraszínház/
A Világszép Nádszálkisasszony az egyik legegyszerűbb és mégis legérdekesebb szerkezetű mese. Olyan, mintha egy társasjátékban lennénk, már csak a dobókocka hiányzik. Hősünk végigmegy egy pályán, amelynek állomásai látszólag következetlenül jönnek egymás után. Magasból mélybe, mélyből magasba, kintről be, bentről ki - az adott pálya teljesítése után megnyílik a következő szint, ahol szintén meg kell felelni. A végén eljutunk a nádszálban ülő kisasszonyig és az első szerelmes csókig - és vége. Gondolkodunk. Vajon tényleg ilyen egyszerű volna ez a mese?
Az ember gyereke sok mindent elfelejt, amire megszületik. Például, hogy odabent az anyapocakban, valahol az Óperenciás magzatóceán közepén nem is voltunk annyira magányosak. Volt ott barátság, csalódás, és rengeteg felfedezni való titok. Mesénk hőse orrát a pocakfalhoz szorítva nézi a kinti világ odapacsmagolt foltjait, és közben arról ábrándozik, milyen lesz majd megszületni…
A mi óriás hőseink szerelmesek, ami rengeteg kalamajkához vezet. Óriási nevetések és óriási könnycseppek kísérik történetüket. Szerelmes házakban lakni nem mindig kényelmes dolog, hiszen rengeteg váratlan esemény történhet a lakókkal. Vajon egymásra talál - e Jankó, az óriásfiú, és Etelka az óráslány. Nem lesz könnyű, de hátha...
Író:Gimesi Dóra Színpadi adaptáció: Veres András Díszlet: Grosschmid Erik Báb: Bartal Kiss Rita Zene:Teszárek Csaba Asszisztens:Kalmár Éva Rendező: Kovács Petra Eszter
passiójáték felnőtteknek Jorge Luis Borges novellája nyomán
A Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója
„„Surdi audite; et caeci, intuemini ad videndum.
Ó ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!”
Halljátok és nézzétek emberek, mi történt Junin városában!
Tervező: Boráros Szilárd
Zeneszerző: Andrej Kalinka
Dramaturg: Gertrud Mária Korpič
Írta és rendezte: Ondrej Spišák
Szereplők: Császár Erika, Dénes Emőke, Guary Szandra, Hannus Zoltán mv./Janicsek Péter mv., Kovács Bálint, Kőmíves Csongor, Lehőcz Zsuzsa, Takács Dániel
ajánló
Bemutatásra kerül: 2014. október 17:00 20:00 / Piarista Gimnázium udvara/
Az előadás ismertetője a Mesebolt Bábszínház oldalán
2010-ben indítottunk útjára egy szakrális sorozatot, melynek két előadása már elkészült (2010: Világnak világa - misztériumjáték; 2012: Akárki - moralitásjáték). A záró, harmadik előadás természetesen egy passiójáték lesz. Az argentin származású költő-novellista Jorge Luis Borges a 20. századi dél-amerikai irodalom egyik legmarkánsabb alkotója, napjaink irodalmának egyik legtöbbet idézett alakja. Versei, novellái, esszéi egyaránt mérföldkőnek számítanak napjaink irodalmában. Egyik meghatározó, hátborzongató műve a Márk evangéliuma című - mindössze néhány oldal terjedelmű novella. Ez az alapja új passiójátékunknak. Az előadás alkotói az európai színházi szakma elismert egyéniségei. A tervező Boráros Szilárd, akivel hosszú évek óta nagyon szoros a kapcsolatunk, sok sikeres előadásunk látványvilágát ő álmodta meg. A zeneszerző Andrej Kalinka, egy szlovák alkotó, az utcaszínházi-utcazenészi műfaj kiváló képviselője. A rendező a nyitrai színház vezetője, Ondrej Spisak, akit Európa e minden országában szívesen látnak, jelentős nemzetközi sikereket ért el. Az elmúlt évadban például az általa rendezett produkció kapta Lengyelországban a legjobb előadásnak járó elismerést
„A hableány embert nem szerethet, az ember halnak néz, és megvet, farkúszónk van, nincsen lábunk, szépen csak a vízben járunk, nincsen hangunk, hogy beszéljünk, nincsen könnyünk, mivel sírjunk, mindenünk van, s nincsen semmink…”
A kis hableány és a királyfi szerelmének szívszorító története az anderseni mesevilág egyik legfényesebb gyöngyszeme, a beteljesületlen szerelem örök jelképe. A víz alatt felnövő és a szárazföldi világáról mit sem tudó hableány önfeláldozása kerül itt ellentétbe az emberi gyarlósággal, önzéssel. Egy nemesebb világból származó lény számára a parton élők bizony érthetetlenek. A tenger mélyéről nézve sajnos nem mindig vagyunk vonzóak mi, emberek. A költői mese színpadi változatából nem hiányzik azonban a humor és a játékosság sem. Olyan ez a történet, mint a világunk: szép, néha szomorú, néha mókás, és talán szerethető is…
Hans Christian Andersen meséje nyomán bábszínpadra írta: Zalán Tibor Tervezte: Grosschmid Erik (Blattner-díjas) Zenéjét szerezte: Rozs Tamás Rendezte: Veres András (Blattner-díjas) Játsszák: Bogárdi Aliz, Czéh Dániel Zenész: Bodor Tibor Teskó m.v.
zenés-bábos Shakespeare-mesejáték Mendelssohn zenéjével
Sok felnőtt írt már Shakespeare drámáiból mesét, mert hitt abban, hogy a gyerekek is szeretni fogják. A Szentivánéji álom eredetileg is tündérmese. A cselekményt tündérek bonyolítják: éjszaka összekeverik a szerelmeseket, szamárrá változtatnak egy mesterembert, de másnap mindent rendbe hoznak, hogy három pár együtt ünnepelhesse az esküvőjét. Nálunk a mesteremberek játsszák el a mese összes szerepét. Emberek és bábok, tündérek, királyok, királynők, és szerelmesek kelnek életre a terepasztalon, a színpadon és a vetítővásznon. Az előadásban megszólal Mendelssohn Nászindulója és a kísérőzene, amit a Szentivánéji álomhoz írt.
Fordította: Nádasdy Ádám
Bábszínpadra írta: Fábri Péter
Zenei vezető: Bornai Szilveszter
Zongorán közreműködik: Bizják Dóra
Díszlet, jelmez: Orosz Klaudia
A rendező munkatársa: Horváth Csilla
Rendező: Novák János
Játsszák::Bodnár Zoltán, Erdei Juli, Megyes Melinda, Ruszina Szabolcs, Tisza Bea, Tóth József
Ajánlott életkor: 8 éves kortól
Bemutatásra kerül: 2014. október 17. 14:00 /Kelemen László Kamaraszínház/
„Réges régen, hajdanában, mikoron még a török uraskodott a kicsi Magyarországon, élt egy legény, kit csak úgy emlegettek, hogy a Törökvész Vitéz. Bizony még az öreg ördög is kéthetes búskomorságba esett, ha meglátta vitézünk piros sipkás kobakját dalolva közeledni. Mert jaj volt annak, aki valamely gonosz fondorlat elkövetésén mesterkedve találkozott az igazságosság hétmázsás pofonjaival. Tréfás történet, melyben minden és mindenki a helyére kerül, no meg kiderül, hogy mióta tud a magyar nyugodtan aludni…” Pierrot díj 2013. (legjobb utcaszínházi előadás)
Írta, játssza, rendezte: Fekete Dávid
A bábokat tervezte, és készítette: Majoros Gyula és Fekete Anetta
A Bábszínházak Találkozóján készült felvétel
ajánló:
Bemutatásra kerül: 2014. október 17. 10:30 és 11:00 / Ruszt József Stúdiószínház/
A legjobb utcaszínházi előadásért járó Pierrot-díjat vehette át nemrég Fekete Dávid, az egri Harlekin Bábszínház társulatának tagja. A fiatal bábszínész Nyíregyházán, a Vidor Fesztiválon nyerte el a rangos elismerést a Törökvész Vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című produkciójával. Dávid tavaly érkezett Egerbe, azzal a felkiáltással, hogy a megújult társulattal az ország legjobb bábszínházát kell létrehozni.
Egy kellemetlen osztályfőnök is lehet a siker kulcsa. Fekete Dávid legalábbis neki „köszönheti”, hogy az angol-finn tagozatról a sok hiányzás miatt átkerült a drámatagozatra középiskolában, ahol aztán ott is ragadt. Egyenes út vezetett a helyi színházba, különféle mellékszerepekbe, és 2005-ben már a Vojtina Bábszínházban játszott. Sosem érdekelte a „rendes” színészet, mindig az alternatív művészetek vonzották, táncosként pedig könnyű volt a bábszínészet. „Aki a saját testét tudatosan képes mozgatni, egy tárgy életre keltésével is egyszerűbben boldogul” - mondja. A tánc ma már csak hobbi, az utcaszínház, vásári bábjáték az ő világa, hamarosan pedig végzettséget is szerez a hivatásához, felvételt nyert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábszínész szakára. Egerbe tavaly, a Harlekin Bábszínház társulatának újraszervezésekor hívták, ő pedig szívesen jött. ”Egy feltételem volt, azt mondtam, vagy megcsináljuk az ország legjobb bábszínházát, vagy nincs itt keresnivalóm! Jó csapat jött össze, a feltételem egyre inkább teljesülni látszik, ezt mutatják a társulat szaporodó szakmai díjai. Az igazi elismerés persze a nézőszám növekedése lesz.” Fekete Dávid most leginkább Vitéz László alakjáról ismert, a Törökvészt maga írta, rendezte és játssza is. Sokat tanult Kemény Henrik és Pályi János játékából, de a klasszikus dramaturgiára saját történetet épít. A hagyományos vásári bemutatókon először a felnőttek figyelnek fel a bunkósbotos régi ismerősre, akinek történetén aztán az egész család önfeledten nevethet. A hagyományok mellett azonban az új igényekre is figyelni kell. „Változik a világ, változnak a gyerekek! Bár Vitéz László figurája évszázadok óta bevált recept, a palacsintasütő és a török sokszor már nem elég a jó előadáshoz. Tervezek egy produkciót Vitéz László a világ végén címmel, amelyben hősünk zombikat, terminátorokat és ufókat fog csépelni!” Dávid könnyen teszteli az ötleteit: 3 és 2 éves féltestvérei szívesen nyúzzák Dávidot otthoni szereplésért. Saját gyereke még nincs, de nemsokára családot alapít kedvesével, aki Egerbe is követte. „A Pierrot-díj megtiszteltetés, de csak egy állomás. Szeretném én is évtizedekig játszani Vitéz László történeteit, csakúgy, mint példaképem, „Heni bácsi”, azaz Kemény Henrik. Vitéz László a magyar néphagyomány része, de mindig az aktuális kor görbe tükre, legyen az ellenség török, vagy ufó…”
Vásári szalmaháború „A vásári bábjáték műfajában az a jó, ha hangzavar van a nézőtéren. Egyszer egy szalmabálákkal kirakott ugrálóvár közepén játszottam, körülvéve gyerekekkel. Az egyik szereplő annyira unszimpatikus volt a számukra, hogy elkezdték szalmával dobálni, úgy éreztem, elszabadult a pokol. Bevallom, menekülőre fogtam, tíz perc alatt lezavartam az előadást. Ma már rutinosabban kezelem az ilyen helyzeteket. „ Névjegy: Fekete Dávid Született: Debrecen, 1985.06.06. 2005-2010 Vojtina Bábszínház, Debrecen 2010-2011 Gyilkosság a Vacsorán, gasztroszínház, Budapest 2012. augusztus – Harlekin Bábszínház, bábszínész Elismerések: Pierrot-díj (2006, 2009, 2013)
Egy érzékeny lány elszökik otthonról, mert úgy érzi, valami nagyon hiányzik az életéből. Talán a zene, vagy csupán egyszer részt kíván venni valami különösben. Betéved a cirkuszi mutatványosok közé és ez teljesen megváltoztatja életét. Megtanulja mit jelent lélekvesztő gyakorlatok között művészi szinten kifejezni önmagát, miközben a Harlekin Bábszínház társulata lenyűgözi a tisztelt publikumot mutatványaival és soha nem látott produkcióival!
Szereplők:
Fiatal mágus - Fekete Dávid, Öreg bohóc - Kosznovszky Márton, Lány - Soó Gyöngyvér, Két bohóc - Matolcsy Gábor és Vitányi-Juhász István, Ikrek - Bencze Mónika és Szűcs Réka, Idomárnő - Mészáros Pancsa
A társulat ötletei alapján írta: Szőke Andrea
Dramaturg: Éry-Kovács András
Cirkusz koncepció: Fekete Dávid
Báb-és díszlettervező: Csonka Erzsébet,
Zene: Fekete Dávid és Németh János
Társrendező: Fekete Dávid
Rendező: Éry-Kovács András
Egy középiskolás fiú a „Fent és lent, avagy színház minden” produkció megtekintése után azt mondta, „csak eljönni nehéz idáig, ám itt lenni már fantasztikus.”
